Nagyszombat megye: Az Anton Srholec-szabadságdíjat öt kiemelkedő személyiségnek ítélték oda

A Nagyszombati Kerületi Önkormányzat ötödik alkalommal ítélte oda a rangos Anton Srholec-szabadságdíjat. Kitüntetésben részesült František Mikloško, František Guldan, A. Nagy László és Július Bobovnický az emberi jogok védelmében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításáért végzett rendkívüli hozzájárulásáért, valamint rendkívüli állampolgári bátorságáért. Miroslav Cipár in memoriam kitüntetést kapott. A gálaestre a nagyszombati Ján Palárik Színházban került sor az 1989. november 17-i események évfordulójának előestéjén.

"Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy minden évben inspiráló személyiségeknek adhatom át Nagyszombat megye legfontosabb kitüntetését. Ha arra gondolok, mi köti össze a díjazottakat, olyan szavak jutnak eszembe mint a kitartás, a helytállás és az inspiráció. Úgy gondolom, hogy manapság éppen ilyen személyiségekre van szükség, akiknek története, hozzáállása motiváló példát jelent az elköteleződésre, a civil társadalom és a közszolgálat különböző szintű ellátására. A díjazottak a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok védelmének szimbólumai, akárcsak Anton Srholec, akiről a díjat elnevezték" – mondta Jozef Viskupič. Nagyszombat megye elnöke hozzátette, hogy a megye a www.cenaantonasrholca.sk honlapot indította el a rendezvény alkalmából, ahol a közönség minden információt megtalál a díjazottakról, valamint a rendezvény idei és elmúlt éveiről egyaránt.

Díjazták František Mikloškot, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának tagját. A múlt század 80-as éveiben sok embert megmozgató zarándoklatokat szervezett Szlovákiában, amit rendszerellenes tevékenységnek minősítettek. Társszervezõje volt a titkos hitoktatásnak, a kulturális szakrális műemlékek megmentését célzó ifjúsági rendezvényeknek, a vallásos irodalom nyomtatásának, csempészetének és terjesztésének. Főszervezője volt az 1988. márciusi gyertyás tüntetésnek, amelyet a csehszlovák kommunista rezsimmel szembeni ellenállás egyik legjelentősebb megnyilvánulásaként tartanak számon.

Az Anton Srholec-szabadságdíjat František Guldan művész és civil aktivista is megkapta. A totalitárius rendszer idején a pozsonyi aluljárókban állította ki munkáit, miközben több illegális kiállítását idő előtt bezárták. A forradalom alatt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs központjának tagja és a Verejnosť című újság szerkesztője volt. 2018-ban a Pozsony belvárosában található Prímás téren állította fel a Diagnózis objektum 1968-2018 című művét. Ezzel hívta fel a figyelmet a bűnös kommunista múltra, amely a több évtizedes demokrácia után sincs lezárva. Művészként és civil aktivistaként elkötelezetten segíti a fogyatékkal élőket is.

Miroslav Cipár grafikus, festő és civil aktivista in memoriam díját Vilma Cipárová vette át. Az 1948-as kommunista puccs után mint a nemzet ellenségeitől kisajátították a házukat és az üzletüket. A pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán tanult szlovák nyelvet és képzőművészetet. Később grafikát és monumentális festészetet tanult a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. A műtermében szlovák képzőművészek találkoztak  1989. november 19-én, és megírták az első forradalmi nyilatkozatot. Az egyik alapítója lett a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomnak. Szakmai pályafutása során főleg illusztrációs munkáiért számos díjat kapott itthon és külföldön.

A kitüntetést A. Nagy László volt politikus, civil aktivista is átvehette. A kommunista rendszer alatt a dunaszerdahelyi értelmiségiek és írók egy csoportjához tartozott, akik 1970-ben megalapították a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát. Csehszlovákia megalapításának 70. évfordulója alkalmából kiadták a Szlovákiai Magyarok Memorandumát, amelyben rámutattak a magyar kisebbség releváns problémáira. Szakmai előadásokat szervezett az emberi és kisebbségi jogokról nemzetközi és szlovákiai fórumokon.

Az ötödik díjazott Július Bobovnický orvos volt. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett diplomát, majd 1959-től a szakolcai Kórház és Rendelőintézet orvosaként dolgozott. 1962-től a neurológiai osztályon kezdett dolgozni, majd 1967-ben ennek az osztálynak a főorvosa lett. Ebben a vezető beosztásban 30 évig, nyugdíjazásáig dolgozott. A kórházi munka mellett az Egészségügyi Középiskola tanáraként is dolgozott.

A szabadságdíj Anton Srholec nevét viseli, akinek egész élete összefonódott a mai Nagyszombat megyével. Szakolcán született, majd a sasvári (Šaštín) gimnáziumban érettségizett. Mivel megpróbált átkelni a Morva folyón, több hónapot töltött előzetes letartóztatásban Lipótváron (Leopoldov), később pedig uránbányákban volt kényszermunkán. A bársonyos forradalom után hajléktalanoknak segített. Életszemlélete, valamint a vallási, politikai és szabadságjogokért folytatott küzdelme az emberbe vetett hit szimbólumává vált.